A srácok az udvaron gyülekeztek. Mindekit megviseltek az elmúlt napok szörnyű eseményei. Megbeszélték, hogy konvojt alkotva lemennek a Tescoba grillkolbászért és halapeno szószért amit később a szemükbe csepegtetnek nehogy elaludjanak. (ez Johny ötlete volt)

- Indulhatunk. - szólt davidrider és gázt adott. A GUC ment elöl, Z.T.-ék a Twingóval hátul. 

A vadiúj arácsi út teljesen szét volt bombázva. Amint a városközpont felé közeledtek egyre rosszabb lett a helyzet. Égő kiscicák és beduinok százai menekültek arács felé. A horizont vörös füstben, tűzben úszott.

A körforgalmat elhagyva, a Balaton felé vette a csapat az irányt.

- Ha már erre járunk, nézzük meg mi van Ossziánnal! - vetette fel David. Johny és Blase helyselt, rádión szóltak is a 2. kocsinak, hogy lesz egy kis kitérő.

Hamar el is értek a BikeExtrem eltéveszthetetlen épületéig. A környéken hatalmas harcok dúlhattak. Mindefele kráterek tűz és lángoló bicikligumik hevertek. A csapat a kocsikat hátrahagyva gyalogosan közelítette meg a boltot. Blase ment elől a kocsiról leszerelt gépágyúval, majd David és Johny. Bagesz készenlétben állt a hátizsákrádióval, a sort Z.T. zárta egy klingon batlettel a kezében.

Az üzlethelységbe lépve szörnyű látvány tárult a túlélők elé. Osszián elszenesedett teste abban a pózban ragadt meg az örökkévalóságnak amit életében utoljára felvett. Utolsó lehelletével is csodálatos Skarpea kerékpárokat próbált eladni a megszálló idegenek, ritchey nyeregcsővel és kitámasztóval. De azoknak ez nem kellett.

A műhelyt átfésülve Blase ráfújt egy kerregő számítógép mellett heverő monitorra. Fény töltötte be a kormos hamufüstben úszó teret. A vibráló képernyőn a Bike Extrem új weboldala rajzolódott ki. Az oldal csodálatos volt. Letisztult, szép, web2. Néhány villódzást követően a képernyő azonban kialudt és lassan a gép ventillátorai is leálltak. Ebben a pillanatban Osszián megfavult teste is porfelhővé lett és a lyukas tetőn befúvó szél kivitte őt, fel a magasba. A KVFT tagjai megrendülve álltak e átoksúlytotta helyen.

Szegény Z.T. és Bagesz egy mukkot se értettek az egészből, felvont szemöldökkel néztek Davidékra.

-Megyünk? - kérdezte Z.T.

-Igen. -  Mondta Blase.

Elindultak kifelé, a sort Johny zárta, aki még visszanézett az ajtóból:

- Hasta la vista, baby.

Next episode