Davidrider lelassított, és félreállt a kukák mellett.

- Szerintem egyelőre ne menjünk közelebb, ki tudja, lehet hogy tanultak a hibáikból és már felkészültebbek ezek a szarházi ufók. – mondta.

- Jó ötlet, de azért megállhattál volna valami jobb helyen is, hova a faszba mész ha mondjuk célbavesznek a protonlófaszukkal?

- Hát, mondasz valamit Johny.

Davidrider elfordította a slusszkulcsot, és vajon mi történt? Az önindító lassú nyenyerészésén kívül semmi.

- Na, király, ez van ha valami buzeráns Grohl számot raksz be Johny.

- Jólvan na. Nem tudtam hogy ilyen hatással van GUC-ra.

- Az ablakban eddig senkit se láttam, és a wifi routerből épített ufódetektor se mutatott semmilyen aktivitást a környéken. Szerintem nyugodtan közelebb mehetnénk. – mondta Blase.

- Na jó , de azért remélem megbízhatóan működik a detektorod.

- Nyugi előző félévben felvettem a nemzetközi terrorizmust a Pannonon. Ott mutatták hogy kell csinálni.

Ebben a pillanatban megint meghallották a kétütemű autóra hasonlító hangot. Mindenki összerezzent. Hallani lehetett ahogy rákanyarodik az Arácsi útra. Blase gyorsan tüzelőállásba helyezkedett, és a gatling csövét a hang felé irányította. Nem kellett soká várni, Arács felől feltűnt egy kék Ignis, JTU kezdetű rendszámmal.

- NEHOGY RÁLŐJ, EZ A PEPE! – ordította Davidrider.

A Suzuki lassan odaért. A jobb oldalára és a tetejére egy-egy GoPro kamera volt rögzítve, az anyósülésen a Mó ült, kezében fényképezővel. Blase visszabiztosította a fegyvert, és megpróbált kikecmeregni a lőállásból de nem nagyon ment neki. Az öve beleakadt a bénán kivágott tetőlemez egyik éles részébe. Amíg ezzel bajlódott a többiek kiszálltak.

- Sziasztok - üdvözölte Davidrider a frissen érkezetteket – ti meg mit csináltok errefelé?

- Láttuk ahogy elhúz a pirosegyes az arácsin, gondoltam utánatok jövök, megkérdem mi van veletek.

- És a kocsinak hogyhogy ilyen hangja van?

- Ránklőttek ezek a zsiráfszerű valamik, kívülről nem látszik, de a motor azóta szarakodik.

- És a kamerák?

- A Füred TV-nek kezdtünk el anyagot forgatni a pusztításról tegnap - válaszolt Pepe – de mire reggel visszamentünk már nem igazán volt Füred TV, a közösségi házat felrobbantották, ti még nem voltatok arra?

- Nem, mondta Johnny, mégis mi történt?

- Hát mi se tudjuk. Egy darabig próbáltunk embereket keresni a romok alatt, de senkit se találtunk, mintha mindenki eltűnt volna.

- Ja, eddig még mi is csak a Zsoltival találkoztunk, beszart a Brava-ja ott dekkolt vele az arácsi cukrászda mellett.

- Na, Zsolti még életben? Ez nem lep meg mondta Mó röhögve.

- Hja, őt nem kell félteni : ) – mondta Johnny – Tényleg, erről jut eszembe, nem kell Peka? – és rámutatott a hátsó ülésen kómában fekvő tornatanárra.

- Mód odament és hangosan felröhögött. – Na ne bassz, ez tényleg ő :D. Hogy kerül ide?

- Úgy találtuk, nem kell :D?

- De, tegyük át a terepjáróba,jó lesz csalinak :D.

Addigra Blase kimászott a golfból a tetőn keresztül, az ajtóhoz lépett megfogta Peka vállát és kihúzta az útra. - Tessék, vihetitek :).

- Miért nem mozog? Kinyírták az ufók?

- Á dehogy, csak reggel adtunk neki fél liter patikaszeszt hogy lenyugodjon, azóta így van.

- Hehe, na emeljük fel, - mondta Mó és Pepével nekigyűrkőzött – Hú de kurva nehéz.

Pár próbálkozás után sikeresen belevarázsolták a Suzuki nem túl nagy csomagtartójába, lehajtották az ajtót, és harmadikra sikerült is becsapni.

- És amúgy mi az a CS betű a házatokon? - Kérdezte Pepe

- Azt jöttünk megnézni, szerintem ki akarnak nyírni, és ez valami jelzésféleség lehet. Elég sok házon láttunk ilyet.

- Hát sok sikert, mi megyünk Kádártára, megnézzük hogy Jancsiéknál mi a helyzet. Aztán csak óvatosan!

- Jaja, ti is vigyázzatok. Apropó, itt egy adóvevő az 5ös csatornát használjátok, este tízkor jelentkezünk rajta!

- Rendben.

- Akkor jó utat mégegyszer, csőcsőő.

- CSÖCS mondta Mó nagy vigyorral a száján.

Ezután beültek a Suzukiba és elpöfögtek.

- Rendben fiúk, akkor menjünk és nézzünk körül. – mondta Davidrider, és lassan elindultak a ház felé.

Furcsa volt hogy egy autó hangját se hallották, az amúgy mindig lüktető életet élő Füred most csönddel volt teli. Enyhe szellő fújdogált a madarak csicseregtek és a távolból néha kutyaugatás hallatszott. De ezeken a hangokon kívül semmi nem volt a levegőben. Alapjában véve egy nyugalmas kis falunak hinné egy arra tévedő ember a várost, de a csapat három tagjában zavaros érzelmek kavarogtak. Ezek a hangok számukra most nem a nyugalmat jelentették, hanem azt hogy itt most minden végképp megváltozott. Ugyan nem mondták ki, de ahogy egymás szemébe néztek, tudták hogy akármi is történik velük, csakis egymásra számíthatnak.

A következő rész:

//va-clan-aox.gportal.hu/gindex.php?pg=2165475&nid=6390855