|
Anyázás a'la 2016
Gyilok Gyula 2013.04.17. 20:00
Previously On Anyázás a'la 2015
Helikopter, repkedés, többen majdnem meghaltak, többen pedig tényleg.
A piros golfot valahogy sikerült egyesbe bevágni majd elindultak lefelé az úton. Amikor az Arácsi úti kereszteződéshez értek, Johny kifakadt.
- Engem azonnal vigyetek haza, én ezt nem bírom!
- Rendben, akkor balra megyünk - mondta a sofőr.
- Tényleg, te mondtad korábban, hogy van aggregátorod vészhelyzet esetére, most hazamehetsz GW-zni - vicceskedett Blase.
Az út teljesen kihalt volt, sehol egy árva lélek, vagy ember, vagy állat.
Balse közbenyökögte: - Mintha a Walking Deadben lennénk.
Míg haladtak, mindenki alaposan szemügyre vette a helikopter pilótát, aki még elég rossz bőrben volt.
Mindhárman azt állapították meg, hogy ez az ember kimondottan ismerős nekik, de egyikőjük sem tudta megmondani, ki ő valójában.
Blase mégegyszer megszólalt: - A bicajokat meg otthagytuk az út közepén az ufóknak.
- Kit érdekel? - válaszolta valamelyik másik utas. Az, hogy melyik, arra már senki sem emlékszik, mert
amikor a gombás kúria előtt haladtak el, mindenki felkapta a fejét, az úttestre ugyanis egy hatalmas rikítós sárga Á betű volt felfestve. Feltehetően festékszóróval csinálták.
- Johny, téged majd a népháznál rakunk ki jó? Mert mi másfelé megyünk.
- Oké.
GUC (belsős körökben így hívták a golfot) begördült a népházzal szembeni buszmegállóba. Johny kiszállt, megköszönte a fuvart és elindult haza. Még látta, ahogy a kis piros golf befordul balra, a Béke utcába és padlógázzal elhajt.
Johny tovább haladván beforult a Balaton utcába, mikor is arra lett figyelmes, hogy a jobb oldalsó ház falára egy K betű van festve. Ugyanolyan színű festékkel mint korábban az Á.
- Hmm. Érdekes. - gondolta. Nem baj, tovább sétált. Amikor a kémia tanár háza elé ért megdöbbenve tapasztalta, hogy az ő házára egy Ö betű van ugyanúgy festve.
Most már kicsit kezdett megijedni és megszaporázta lépteit.
Hazaérve megállapította, hogy egyik autó sincs otthon. Az ajtóhoz menvén lenyomta a kilincset. Zárva. Nincs itthon senki.
..KÁCS...
Szerencsére volt nála kulcs, így nyugodtan indult hátra az aggregátorhoz beindítani azt. Menet közben azon tűnődött, a Guild Warsban az Ezer Igazság Kardja küldetést csinálja-e meg, vagy csak öldössön vaddisznókat a mezőn.
Vagy inkább Dr. House-t nézzen? Vagy inkább Jóbarátokat?
Johny ebben a történetben már rántott be motort, akkor nem sikerült zökkenőmentesen, így most sem. Az a fránya benzinmotor nem akart indulni. Ráadásul az egyik ráncigálás közepette a könyökét is beverte a falba.
- ANYÁD! - üvöltötte Johny, csak hogy hű maradjon a sorozat címéhez.
Végre sikerült beindítani, a házban felgyulladtak a fények. Mikor az ajtóhoz ment, akkor lett csak figyelmes valami nagyon halk neszre.
KÁ..KÁ...KÁ...KÁ - ez visszhangzott bent a falakon.
CSI...CSI...CSI...CSI...CSI
Johny óvatosan felment a lépcsőn. A zaj egyre erősödött. A szobája ajtajára a következő volt felkarcolva: MUISCÁKÖH.
Főhősünk ettől hihetetlenül megdöbbent, mivel az ajtó üvegbetétes és ez az üvegbe volt belevésve, jó mélyen, belülről.
Óvatosan benyitott saját szobájába. A forgós irodai székében ült valaki.
...KÁÁÁCS...
Azt nem látta kicsoda, mert az ablak felé volt fordulva, az ajtónak pont háttal és olyan alacsony lehetett, hogy a feje se látszódott, csak a keze lógott le a székről.
A szék lassan, magától elkezdett megfordulni. Johny a rémülettől már levegőt sem bírt venni. Mikor pedig meglátta ki ül a székében, pláne.
Az a bizonyos Máté nevű hülyegyerek volt az. Pontosabban a holtteste.
A következő rész:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
